2012. január 2., hétfő
A három szervezet elemzésének lényegi megállapításai a következők:
1. Ellentétben a kormányzati kommunikációval, a Jelentés összességében az Alaptörvénynek nem dicséretét, hanem átfogó bírálatát adja. A Bizottság Jelentése komoly szakmai kritikát fogalmaz meg az Alaptörvény elfogadásának körülményeiről, és olyan súlyos tartalmi kifogásokat emel, amelyek csak az Alaptörvény módosításával orvosolhatók.
2. Ellentétben a Kormány képviselőiének állításaival, a Jelentés nem értelmezi rosszhiszeműen az Alaptörvényt. A diplomatikus elemzés helyenként szelíd rábeszéléssel ajánlja az európai követelményeket a Kormány figyelmébe. A normaszöveg kétértelműsége vagy hiányossága esetén a Velencei Bizottság többször a jóindulatú értelmezésből indul ki, így jár el az abortusz vagy a szekularizáció kérdésében is. Azért pedig a kritikák megfogalmazója nem kárhoztatható, hogy rámutat: az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek vannak elfogadhatatlan olvasatai is.
3. Ellentétben a kormányzat álláspontjával, a Jelentés egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény számos pontja veszélyezteti a demokratikus berendezkedést. Ilyen például az Alkotmánybíróság hatáskör-korlátozásának fenntartása; az alapjogok korlátozására irányadó új szabályozás, a kétharmados törvények rendszere, amely a jelenlegi kormány adó-és társadalompolitikai döntéseit betonozzák be; vagy a költségvetés parlamenti elfogadásának antidemokratikus akadályozása a Költségvetési Tanács által.
A civil szervezetek elemzése amellett, hogy a Jelentés ismertetésével európai tükröt tart a kormányzatnak, az Alaptörvényt a rendszerváltást követő magyar alkotmányos gyakorlat fényében is vizsgálja, és ennek alapján néhol a Velencei Bizottságnál is kritikusabb álláspontot fogalmaz meg róla.
Politikai szabadságjogok - Mi a baj az új Alkotmánnyal? Good bye free democratic republic welcome personality cult & "Great" Hungary
http://tasz.hu/politikai-szabadsagjogok/mi-baj-az-uj-alkotmannyal
- Az új alkotmány a kormány alkotmánya lesz. Az alkotmányról szóló vitában a demokratikus ellenzéki pártok nem vettek részt. A kormány összesen 9 napot szánt a parlamenti vitára, amelyet önmagával és a Jobbikkal folytatott.
- Magyarország új alkotmánya a társadalom bevonása nélkül készült. A 12 pontból álló kérdőív postázása után két héttel már a Parlament előtt volt az új alkotmány tervezete, ezért a visszaküldött válaszokat nyilvánvalóan nem vehették figyelembe a szöveg véglegesítésénél.
- Az új alkotmány szükségességét nem indokolta meg a kormány. A jelenlegi alkotmányos berendezkedés 1989–90-ben került kialakításra, az alkotmány csak címében őrizte meg az 1949-es évszámot. Az 1989-es alkotmány volt az, amely alapján létrejött az alapjogokat elismerő, tiszteletben tartó és védő, hatalommegosztáson alapuló harmadik magyar köztársaság.
- Az új alkotmány átalakítja a választásokon való részvétel szabályait, így a külföldön élő magyarok is részt vehetnek a választásokon. Ez azt jelenti, hogy olyan emberek is szavazni fognak, akik e politikai döntés következményeit nem viselik, mert nem itt laknak.
- Az új alkotmány konzervatív-keresztény értékrendet állít mintának. Az új alkotmány kirekeszti azokat, akik másképp gondolkoznak. A konzervatív-keresztény világkép az alapjogok értelmezésénél is szerepet játszhat.
- Az új alkotmány másodosztályú polgárokként kezeli a nem heteroszexuális embereket. Az új alkotmány nem tartalmazza a szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, és kizárja, hogy a jövőben házasságot köthessenek az azonos neműek.
- Az emberi jogok védelmi szintje lényegesen csökken. Az új alkotmány megnyitja a lehetőséget az abortusz szigorítása vagy akár teljes tiltása előtt. Számos szociális jog csupán államcélként szerepel az új alkotmányban.
- Az emberi jogok kikényszeríthetősége csökken. Az Alkotmánybíróság hatásköre szűkül. Megszűnik az eddigi lehetőség, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
- Az új alkotmány nem biztosítja megfelelően a bíróságok függetlenségét.
- Az ombudsmani rendszer átalakul: megszűnik a kisebbségi biztos, a jövő nemzedéke biztos és az adatvédelmi biztos önálló intézménye is.
- A kormánytöbbség hosszú időre bebetonozhatja saját politikai elképzeléseit azzal, hogy az adó- és nyugdíjszabályokat a 2/3-os törvények közé sorolja. A következő kormány munkáját nehezíti meg, hogy a költségvetés elfogadását az állami vezetők által delegált Költségvetési Tanácstól teszi függővé.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)